MTK legendárium | 386. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

Nősülése után Müller Dávid a sportolók makacsságával egy nagyobb formátumú vállalat alapításról ábrándozott, mely atlétikai hírneve mellé kellő anyagi egzisztenciát biztosíthat családja számára. Ennek érdekében két esztendővel idősebb bátyjával, Müller Mórral (1865-1911) 1901 tavaszán összevont kereskedelmi ténykedésbe fogott. Az így létrehozott közkereseti társaság bejegyzése Müller Dávidot, mint „sporttárgyak, vívó- és tornaeszközök, kerékpárok, sportöltönyök és varrógépekkel kereskedő” beltagot mutatta be. Ezzel szemben Müller Mór eredeti profilját megőrizve „ódonkönyv és régiségkereskedő” maradt, a cég képviseletére pedig egyedül a fiatalabb testvér, Dávid volt jogosítva. A kiszélesített profil ellenére a Müller testvérek üzleti vállalkozása nem teljesítette be a hozzáfűzött reményeket. 1924-ig ugyan eldöcögött, de a becsvágyó fivérek, különösen is Dávid, nem adta fel álmait. 

Szembe kellett nézni a ténnyel, elmúlt a sport hőskora, a teremtés utáni őskáosz konszolidálódott, a csillapíthatatlan étvágy alábbhagyott. Drasztikusan csökkent a sportszerek iránti kereslet. A mozgóképszínházak néma artikulátlan és festett arcú hősei más ideálokat teremtettek. Az első világégés utáni hirtelen beköszöntött traumából vad élethabzsolásba csapott át a talajvesztett ifjúság. Mint a rókaprém a foxtrottot járó lányok nyakán, úgy vette körül a reménytelenség a célvesztett fiatalokat.

Müller első lépésként beszüntetett minden sportszerárusítást, és csupán az antikvár könyvek értékesítését tartotta meg, ezzel párhuzamosan pedig belekóstolt a könyvkiadói tevékenységbe, méghozzá „Nova Irodalmi Intézet Müller Dávid és Társa” név alatt. Müller Dávid hallatlan ambícióval és munkabírással vetette bele magát az új szakmába. A Nova Irodalmi Intézet 1924 októbere és decembere között nem kevesebb, mint kilenc kötetet jelentetett meg, ami bármilyen hihetetlenül is hangzik, de átlagosan heti egy könyv születését jelenti. 1925-ben, az első – teljesen végigdolgozott – esztendőben a Nova révén harminc kötettel gyarapodott a magyar könyvpiac. Müller Dávid 1927-ben, a gazdasági világválság árnyékában már „csak” tizenkét kötettel rukkolt elő, míg az 1928-as teljes esztendőben a Nova könyvek száma visszaesett az induló év kilenc kötetére. 1929-ben már csak egy, és az azt követő 1930-as esztendőben mindösszesen két kötet látott napvilágot.

A válság és a túlhajszolt kezdeti tempó következtében a vállalkozás a csőd szélére került, Müller Dávid cége a Nova Irodalmi Intézet végleg eltűnni látszott az összeomló gazdaság romjai alatt.

Ami ezután történt, annak – ha áttételesen is, de – köze van az MTK-hoz, Müller atlétikán trenírozott acélos izmaihoz, de főként állhatatossá edződött lelkéhez. A legsúlyosabb világválság közepén, személyes bukással tetőzött küzdelmei után kellett minden erejét összpontosítva felállni és ismételten harcba indulni…

Mint amikor bajnoki tornagyakorlatra készülve összpontosította energiáit, úgy fókuszált az ismételt küzdelemre. Minden eshetőséget, elkövetett hibát elemezve alakította ki a cselekvés új csapásirányát. Elsőként is a kiadandó kötetek tematikáján kellett változtatnia. A korábbi gyermek- és tudományos irodalomra kevésbé volt igény, helyette friss és aktuális, főként kortárs irodalmi kéziratokkal és fordításokkal kellett próbálkozni.

Ezeken túlmenően a piacképesség szempontjait figyelembe véve jól megkülönböztethető, egyedi és egységes külsővel kellett a figyelmet felkelteni. Így született meg a Nova könyvek közismert fizimiskája, a kisalakú, minőségi papírra nyomtatott egészvászon kötéses, általában 250 oldalas prototípus.

Mindezeket Müller okos üzleti stratégia mentén, a piacon lévő kötetek áránál olcsóbban kínálta. Általában a rosszabb papírra nyomtatott, kisebb terjedelemmel rendelkező kötetek ára 3-4 pengőt tett ki, mellyel szemben Müller Dávid 1931-ben életre hívta kétpengős regénysorozatát, melyet azután számos, különféle tematikájú sorozat követett. A közönség hamar megszerette a tipikus külsejű, árban olcsó, hangvételében pedig modern írásokat. Így lett a Nova – nevéhez hűen – igazi, új színfoltja az egyébként konkurenciától terhelt magyar könyvpiacnak. A Nova Irodalmi Intézet tehát, mint valamely hatalmasnak és erősnek konstruált gőzmasina indult hódító útjára…

Ezt olvastad már?